V�mp�rok. Legenda vagy val�s�g? Mik is a v�mp�rok? Nem holt �s nem �l� teremtm�nyek, melyek a haland�k v�r�t sz�vva tartj�k fent szents�gtelen, el�tkozott l�t�k. Egyesek szerint K�in unok�i, m�sok szerint az �rd�g teremtm�nyei, a t�bbi ember pedig szimpla babon�nak tartja �ket. De hogyan is alakult ki majd minden nemzet kult�r�j�ban a v�riv� sz�rnyeteg legend�ja? " A "v�r az �let" olvashatjuk a Bibli�ban, majd a v�mpirista reg�nyekben is, p�ld�ul Bram Stoker Drakul�j�ban. �seink hite szerint a v�r volt az �let alapja, �s a v�r elv�tel�vel �s megiv�s�val �lethez juthatott a holt l�lek. A Bibli�ban tiltja a v�r elfogyaszt�s�t, �s m�s kult�r�kban sem szok�s annyira v�rt inni. A g�r�g irodalomban, pontosabban az Od�sszei�ban. Od�sszeusz megid�zi a holtakat, �s egy g�d�rbe �ldozati �llatok v�r�t csorgatja, de a vitae-b�l csak annak enged inni, (megelevenedni) akit�l j�slatot v�r. G�r�g mitol�gi�ban ott volt Lamia, Lydia egykori kir�lyn�je, �s Zeusz szeret�je, aki gyermekeket evett �s b�rmiv� v�ltozhatott. �s Ovidius R�mai napt�r�ban is szerepel a boszork�ny, m�sn�vvel 'striga', aki gyermekv�rt eszik. (Striga: mad�rszer� l�ny.) a v�mp�rizmus legnagyobb �tt�r�se az irodalomban, az 1760 as �vekben kezd�d�tt, mikor a miszticizmus �s a babona �jra f�nykor�t �lte. Hittek a R�zsakeresztesekben, �s mindenhol sz�lh�mosok �s k�l�n�sen rejt�lyes emberek ny�zs�gtek. Mint a sz�lvihar s�p�rt �t ezen a korszakon Casanova, Cagliostro vagy St. Germain gr�f neve, az alk�mia, a kabala �s m�s ehez hasonl� dolgok. Ebben a korban keletkezett az �gynevezett "g�tikus reg�ny" amely a r�mreg�nyek alapja. Az els� igazi v�mp�rt�rt�netet doktor Polidori �rta, s a v�mp�rt Byronr�l mint�zta. C�me a V�mp�r, s h�se Aubrey hipnotikusan k�t�dik Lord Ruthvenhez, a v�mp�rhoz. Ruthven meg�li a szerelm�t, majd feles�g�l veszi a h�g�t �s � is az �ldozata lesz. Aubrey meghal �s a v�mp�r tov�bb �li szents�gtelen �let�t. A reg�ny fut�t�zk�nt terjedt, sz�mos sz�ndarab �r�dott bel�le, �s rengeteg m�solata keletkezett, majd a Byronhoz hasonl� megnyer� v�mp�rok kimentek a divatb�l �s �tvett�k hely�ket a n�i v�mp�rok. Fekete haj �s szemek, v�r�s ajkak �s h�feh�r b�r. N�h�ny "Byroni" tulajdons�got az�rt meg�rz�tt: magnetikus k�pess�g, mellyel szinte hipnotiz�lja azt, aki r�n�z. El�sz�r versekben, ballad�kban jelennek meg a k�l�nb�z� Len�r�k �s Aur�li�k, de Gautier novell�j�ban Chiarimonda m�r egy f�rfifal� kurtiz�n. A romantik�ban m�g t�rsadalmi szerep a volt jellemz� v�mp�rizmus kultusz�ban, de a m�lt sz�zad k�zep�re ez m�r h�tt�rbe szorult �s a szexualit�s, f�rfi �s n� viszonya ker�lt el�t�rbe. Majd Le Fanu Carmill�ja l�p sz�nra b�gyatag mozdulataival �s k�l�n�s, eddig nem jellemz� tulajdons�gokkal, p�ld�ul ki tud jutni z�rt ajt�kon, a t�voli m�ltb�l ker�l el�, �s teste egy poros kript�ban fekszik. Majd az �sszes fontosabb v�mp�rokra jellemz� tulajdons�g Bram Stoker Drakul�j�ban egyes�l. A reg�ny megjelent sz�mos kiad�sban, majd felker�lt a filmv�szonra, amit a v�mp�rok ezut�n soha t�bb� nem hagynak el...

Sz�val akkor csak legenda? Ezt nem mondan�m. Sz�mos eset van mikor felnyitottak egy s�rt a tud�sok sem tudj�k megmagyar�zni mit�l friss m�g a holttest. A s�rok felnyit�sa a k�z�pkorban volt legink�bb divat, mikoris csal�dtagjaik s�rj�t nyitott�k fel, sz�v�ket �tsz�rt�k kar�val. A friss holttest ilyenkor megr�ndul, de volt r� p�lda, hogy fel�v�lt�tt. A sz�vet ut�na kivett�k, elhamvasztot�k, a hamut v�zbe kevert�k �s megitt�k, de volt, hogy az eg�sz testet el�gett�k. Ebben a korban minden k�l�n�s betegs�get a v�mp�roknak �s m�s term�szetfeletti l�nyeknek tulajdon�tottak. Tal�n volt benne igazuk. A l�nyeg, hogy sokan hisznek abban, hogy a v�mp�rok k�zt�nk j�rnak, sokan pedig ezt ki is haszn�lj�k. P�ld�ul megny�lik (vagy m�r meg is ny�lott?) a Drakula park �s rengeteg v�mp�ros t�rgy ker�l a piacra. Rengeteg �rv sz�l a v�mp�rok l�te ellen, de m�gis van benne valami, ami megfogja az embert, �s valahogy m�gis val�sz�n� a v�rsz�v� d�monok l�te...